Itt vagyunk hát a csodálatos ősz közepén, ilyenkor egy picit mindenkinek jobban kedve támad valamilyen süteményt sütni, igazam van, vagy igazam van?
Van valami az őszi sütésekben, amikor kint hullanak a levelek, sárgul, pirosodik a táj, bent, a konyha melegében pedig édes, fűszeres illatok keringenek. Nem hiányozhat a fahéj, a szerecsendió egy desszertből sem, ennek a szigorú szabálynak megfelelő receptet mutatnék be én is most.
A szatmári szilvatorta Magyarország Országtortája volt 2008-ban, gyerekkoron nagy-nagy kedvence. Úgy emlékszem éveken keresztül, ha meglátogattunk egy cukit, és volt a kínálatban, számomra abban a pillanatban eldőlt, mit kóstolok meg (ezredszerre is 😀 ).
Az általam tökéletesített változat maga a tömör gyönyör, sűrű, aszalt szilvában dúskáló diós piskótával, amelyet mandulás és csokoládés főzött krémmel töltök meg. Na meg persze nem hiányozhat a savanykás szilvalekvár, és a jóféle alkohol, lehetőleg szilvapálinka (ki ne felejtsük a kevéske rumot sem, ami a piskótába kerül).
Azt hiszem, sejthető, hogy ez a desszert nem a könnyűcske kategóriába tartozik, ellenben maga az ízrobbanás. Egyszerre keveredik a markáns szilva a lágy mandula- és kesernyés csokoládékrémmel, aztán a végén csiklandoz az pálinka. Nem szabad kihagyni! 🙂
Szatmári szilvatorta
- Elkészítés
- Sütési idő
- Teljes idő
- Adag
- 60 perc
- 15-20 perc
- 80 perc (+ hűlés)
- 16 szelet
Hozzávalók:
A piskótához:
- 510 g aszalt szilva
- 90 ml rum
- 180 g vaj
- 180 g porcukor
- 5 kis tojás
- 210 g liszt
- 9 g sütőpor
- két csipet fahéj
- egy csipet só
- 105 g darált dió
A mandula- és csokoládékrémhez:
- 175 ml tej
- 100 ml tejszín
- 110 g cukor
- 4 tojássárgája
- 20 g keményítő
- egy csipet vaníliaőrlemény
- 1 zselatinlap
- 200 g puha vaj
- 20 g mandulaliszt
- egy löttyintés természetes mandulaaroma
- 1 kk kakaópor
- 200 g szilvalekvár
- 80 ml pálinka (lehetőleg szilva) vagy rum
Elkészítés:
- A piskótához kimérjük egy tálba az aszalt szilvát és a rumot, és min. 15-20 percig áztatjuk. Eközben habosítani kezdjük a puha vajat és a cukrot. Amint jól kihabosodott, hozzáadjuk egyenként a tojásokat, majd a szárazanyagokat. Ezekkel is kikeverjük, s végül aprítógéppel durvára daráljuk az aszalt szilvát, s ezt is beleforgatjuk a darált dió kíséretében.
- A tésztát három, kb. 20 cm-es átmérőjű tortakarikába adagoljuk szét, s 180 C°-on 15-20 percig sütjük. Fogpiszkálós technikával ellenőrizhetjük, hogy teljesen megsült-e a piskótánk, ha beleszúrjuk, és tisztán húzzuk ki, akkor van kész.
- Míg a piskóták sülnek, a krémek alapját készítjük el. A kimért tej felét, a tejszínt, cukrot és vaníliaőrleményt melegíteni kezdjük egy fazékban. A zselatint hideg vízbe áztatjuk. Egy másik tálban kimérjük, és összekeverjük a tej másik felét a sárgájákkal, és a keményítővel. Ezt a keveréket a melegedő fazék tartalmához öntjük és folyamatos kevergetés mellett besűrítjük. Ekkor elkeverjük benne a megpuhult és kicsavart zselatint. Ha elkészült, a felszínét közvetlenül letakarva félretesszük, míg teljesen kihűl.
- Miután kihűlt a krémalapunk, elkezdhetjük habosítani a puha vajat. Ezután több részletben hozzáadjuk, és kikeverjük a krémalappal. Az így elkészült krémből kiveszünk kb. 5 púpos evőkanálnyit, s ehhez hozzáadjuk a kakaóport, amivel jól elkeverjük. A maradék krémhez hozzáadjuk a mandulaőrleményt és a természetes aromát
- A torta összeállítása következik. Lehelyezzük az első piskótát, egy kicsit megszurkáljuk villával és óvatosan mindenhol megcsorgatjuk a szilvapálinka 1/3-ával. Jól megkenjük szilvalekvárral, és rákenjük a mandulakrém felét. Ezután jöhet a második piskóta, amivel ugyanúgy járunk el, s a csokoládékrémmel töltjük meg végül. A harmadik piskótaréteget ugyanúgy átitatgatjuk a pálinkával, majd fejjel lefelé helyezzük a mandulakrémrétegre.
- A tortánkat a maradék mandulakrémmel burkoljuk, majd ízlés szerint díszítjük. Én egy kis 1:1 arányú étcsokoládé ganachet is melegítettem, majd a tetejére csurgattam. Ennél az utolsó lépésnél csak a fantáziánk szabhat határt!
Pro tipp:
Az elkészült tortánk a legfinomabb, ha egy éjszakát pihen a hűtőben, ilyenkor érnek össze igazán az ízek. 🙂