február 19, 2020

Diós szelet sós karamellel és szeder curd-del

Mert egy kis kifinomultság mindig jól esik

Mindenek előtt, avagy mielőtt belekezdenék a recept történetébe, üdvözlet a vadiúj, saját weboldalamon, az aupif.com-on! Sok-sok utánajárás, majd egy hónap izzadságot, és kávét nem sajnáló weboldal-fejlesztgetés után, végre méltó köntösben pompázik szerelemgyerekem, az Au pif blog.

Úgy gondolom, mivel továbbra is nagy örömömet lelem a kis (na meg a nagyobb szabású) desszertes projektjeimben, majd azok megosztásában a blogomon – igazából a sütésben magában úgy ámblokk, itt az ideje egy picit magasabb szintre emelni az olvasói élményt. Ennek az első lépése egy professzionális megjelenés. Igazából nagyon élveztem az oldal megtervezését a legkisebb gomboktól kezdve, a menő bemutatkozáson, és kezdőlapon át a bejegyzéseim archívumáig. Ahova csak tudtam, odabiggyesztettem a kis megosztás, valamint egyéb közösségi médiás ikonjaimat. Ha tetszenek a receptek, meg is oszthatod őket, ennek nagyon tudok ám örülni. 🙂 Emellett, ha egy kicsit inspirálódni szeretnél, az ikonjaikra kattintva megtalálod a Pinterest és Instagram tartalmaimat egyaránt, amiket rendszeresen frissítek.

Az év második, és a blog első desszertjeként mutatnám be az elegáns, sós karamell és szeder curd-del töltött, diós szeletet, aminek a megosztását már egy bő hónapja dédelgetem, és alig vártam, hogy megmutassam.

A sütemény története is a múlt őszre nyílik vissza, amikor is egy szülinapra gondoltam ki először, torta formájában (tulajdonképpen még feketeribizlivel a szeder helyett). Nagy boldogságomra, sikeres kísérlet volt, ugyanis a karácsonyi időszakban újra elkészítettem egy másik szülinapra. Nem volt mese, harmadszorra is meg kellett sütnöm az új blog köszöntő desszertjeként!

Ez alkalommal szelet megoldásban készült el, de tökéletes torta formátunban is, egy ünnepi étkezés lezárójaként. A levegős, diós piskóta rétegek között található egy könnyed, sós karamellás vajkrém, valamit egy intenzív, szeder curd, ami kellően savanykás az édes karamellhez. A desszert tetejét sós karamell glazúrral vontam be, ami nagyon exkluzívnak hangzik ugyan, de végtelenül egyszerű, és igazán látványos.

Diós szelet sós karamellel és szeder curd-del

Hozzávalók:

A piskótához:

A sós-karamell vajkrémhez:

A szeder curd-höz:

150 g szederlekvár
200 g víz
1 ek vanília puding
6 db tojássárgája
egy csipet vaníliaőrlemény
100 g vaj
3 db lapzselatin

A karamell glazúrhoz:

2 zselatinlap (5 g )
130 g kristálycukor
egy csipet só
50 g invertcukor (opcionális, a receptje itt található)
50 g tejszín
40 g víz

Elkészítés:

A piskóta elkészítésével kezdjük. Előmelegítjük a sütőt 170 °C-ra. Kimérjük a diót és a lisztet, és egy tálban összekeverjük őket. A tojásfehérjét elkezdjük felverni, majd ha kifehéredett, a kimért cukrot két-három részletben folyamatos keverés mellett hozzáadjuk. Ha kemény tojáshabot kaptunk, hozzáöntjük a vajat, ezzel is elkeverjük, s végül óvatosan beleforgatjuk a diós lisztet.
Az elkészült, szinte habállagú masszát kétfelé választjuk, és attól függően, hogy tortát, vagy szeleteket szeretnénk, két, sütőpapírral letakart lapos tepsin egy spatula segítségével formára kenjük, kb. 1,5-2 cm-es vastagságban. A piskótákat 25-30 percig légkeveréses funkción sütjük.
A sós karamell vajkrémhez egy lábasban, alacsony lángon karamellizáljuk a cukrot. Ha elérte a mélybarna színt, hozzáadjuk a sót, majd lassan a tejszínt és a vajat. Ez megszilárdítja a cukrot, de további kevergetéssel hamar feloldódik. Ha ez megtörténik, lehűtjük a karamellünket.
Amint szobahőmérsékletűre hűlt, nekilátunk a vajkrémünknek. Kihabosítjuk a vajat, és hozzáadagoljuk a sós karamellt. Végül felvert tejszínnel lazítjuk, amit spatulával forgatunk a vajkrémhez, és egy kis eldolgozás után, selymes vajkrémet kapunk.
A szeder curdhöz kimérjük a lekvárt és a vizet egy kis lábasban, majd melegíteni kezdjük azt. Egy tálban csomómentesre keverjük a tojássárgáját és a vanília pudingot. Amikor forráshoz közel van a lekváros keverékünk, egy-két evőkanállal adunk belőle a sárgájás keverékhez, jól elkeverjük, majd folyamatos kevergés mellett a tojásos keveréket csurgatjuk a lekvároshoz. Gyorsan kell dolgoznunk, nehogy szedres tojásrántottát kapjunk. 🙂
Levesszük a lábast a gázról, és átöntjük egy tálba, nehogy a lábas melegsége miatt folytatódjon a folyamat. Hozzáadjuk az előre beáztatott lapzselatint, majd a vajat, ezeket is jól elkeverjük. Megvárjuk, míg langyosra hűl, s ekkor neki is láthatunk a sütemény összeállításának.
A piskótákat a megfelelő tortakarikával, vagy kerettel méretre szúrjuk, és ebbe is rétegezzük a süteményt. Belehelyezzük az első piskótaréteget, erre kerül a megmaradt szederlekvár fele, majd a sós-karamell vajkrém. Következik a második piskóta, amire rákenjük a lekvár másik felét, és rákanalazzuk a szeder curd-öt.
A süteményt hűtőbe helyezzük, hogy egy kicsit megdermedjen, eddig elkészítjük a karamell glazúrt.
Az előbbi metódushoz hasonlóan a cukrot karamellizáljuk egy kis lábasban. Ha mélybarna színt kapott, és teljesen felolvadt, hozzáadjuk a csipet sót, majd a tejszínt és a vizet, s végül az invertcukrot (ez kihagyható).
Ha a beáztatott zselatinlapok is megszívták magukat, belekeverjük a glazúrba, s végül az egészet egy kis kancsóba szűrjük, majd hűlni hagyjuk. Mikor eléri a szobahőmérsékletet, kivesszük a süteményt a hűtőből, és rácsurgatjuk.
Amint a glazúr érintésre nem ragadós, díszíthető, szeletelhető, majd örömmel fogyasztható a desszertünk! 🙂